Új életre kel a nemzetközi jelentőségű terület

Réti 8-as tó rehabilitációja

Tata városa mindig is komolyan vette a természeti értékek védelmét, különös tekintettel az élővizekre. Az elmúlt évek során rehabilitálták az Által-ér vízgyűjtőt és az Öreg-tavat, amely mellett vízi élőhelyet alakítottak ki. Ennek a rekonstrukciós folyamatnak a következő állomásához érkezett idén a város: hamarosan befejeződik a Réti 8-as tó újjáélesztése.

Fokozottan védett terület

Napjainkban az Által-ér völgyet fontos és érzékeny természeti területként tartják nyilván. Az Öreg-tó és környéke a Natura 2000 ökológiai hálózatnak is különleges madárvédelmi területe.
Az Öreg-tó mint Magyarország egyik legjelentősebb madárvonulási útvonala 1989-ben felkerült a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listájára. 2006-ban az Öreg-tó mint ramsari helyszín kibővült a Réti-halastavakkal és a Ferencmajori-halastavakkal. A jegyzékbe való felkerülés komoly elismerés, ugyanakkor nagy feladatot is ró ránk: Magyarország kötelezettséget vállalt arról, hogy a természetvédelmi terület állapotát megőrzi és javítja.

A Réti-halastavak ökológiai gyökerei évezredekre nyúlnak vissza. A pleisztocén kortól kezdve egészen a XVIII. század közepéig hatalmas, több ezer hektáros tavas mocsárvilág húzódott az Öreg-tó és a Duna közötti területen. A nagy lápvidéket az Által-ér és az itteni források táplálták. 1747-ben a területet gazdasági célból – Esterházy József felkérésére – Mikoviny Sámuel tervei alapján lecsapolták. A halastavakat a XIX. század közepén alakították ki. A tórendszer kilenc jellegzetes síkvidéki körtöltéses halastóból áll, amelyek összterülete 65 hektár. A legnagyobb közülük a Réti 8-as tó, amely mintegy 32 hektáron terül el. A Tata térségben ősztől tavaszig megpihenő több tízezer vízimadárnak igen kedvelt gyülekező helye volt. A kiterjedt, jó minőségű nádasok számos fokozottan védett madárfajnak szolgáltak fészkelő-helyként. Többek között a bölömbika, a vörös gém és cigány réce költött, pihent, és táplálkozott itt. A botanikai-zoológiai megfigyelések alapján a Réti halastavak területén több mint kétszáz madárfaj előfordulását bizonyították már. A tavak több őshonos halnak is élőhelyet biztosítottak, például a réti csíknak, a vágó csíknak, a kurta baingnak és a fenékjáró küllőnek. A fokozottan védett vidrák is szívesen éltek itt a mocsaras vidéken. Védett növényfajok előfordulásáról nincsenek pontos adatok, de a tavaktól száz méterre keletre igen nagy számban fordul elő (több ezer tő) ma is a fokozottan védett nagy aggófű. A növény világállományának jelentős része itt található, hazánkban egyedül a Tapolcai-medencében létezik még ennél jóval kisebb populációja.
A Réti 8-as tavon hosszú évtizedeken keresztül komoly oktatás is folyt: a XX. század közepétől ez a víz biztosította a Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium keretei között zajló halászképzés gyakorlati helyszínét. Az itt folyó oktatás azért is volt egyedülálló, mert ez volt az ország egyetlen középiskolája, ahol halászatot lehetett tanulni.

Réti 8-as tó pusztulása

Az 1935-ben épült halastó rendszer az elmúlt harminc évben teljesen elöregedett, annak ellenére, hogy kétszer is végeztek rajtuk kisebb lélegzetvételű fenntartó jellegű kotrást. Ezek a beavatkozások azonban csak a feltöltődési folyamat lassítására voltak elegendőek, mivel nem fordítottak kellő gondot a medertisztításra. A tófeltöltődés az utóbbi tíz évben rohamos méreteket öltött, a 32 hektáros 8-as tó felülete alapterületének negyedére csökkent. Legmélyebb területe a halárok (É-i és K-i oldal) a leeresztő zsilip előtt 0,7 hektár méretűre zsugorodott össze. A tó az elmúlt évek során teljesen eutrofizálódott: pangó vizek alakultak ki. Az egykori hatalmas nádasokat egyre inkább gyékény váltja fel, a tómeder vastag iszapját gyomtársulások verik fel. Az egykori vízi életközösségek eltűntek, és a gazdag állatvilágnak ma már csak a töredéke látható. A több ezres madárcsapatok is távoztak a környékről. Az egykoron itt fészkelt fokozottan védett fajok állománya is jelentősen csökkent.

Jelentős beavatkozás szükséges

Néhány évvel ezelőtt a tatai önkormányzat felismerte, hogy jelentős beavatkozás nélkül nincs esély a vizes élőhely megőrzésére: amennyiben rövid időn belül nem tesznek valamit a halastavak megmentéséért, a nemzetközi jelentőségű védett terület teljesen elveszti jelentőségét, a madárvonulás pedig teljesen megszűnhet városunkban. A Ramsari Egyezményben vállalt kötelezettség – miszerint a természetvédelmi terület állapotát megőrizzük – is arra sarkalta a városvezetést, hogy minél hamarabb megtegye a szükséges lépéseket a tavak megmentéséért. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a 8-as tó vízszintszabályozását szolgáló zsilipek állapota válságossá vált, egy jelentősebb eső vagy nagyobb mennyiségű forrásvíz megjelenése esetén nem tudják feladatukat ellátni, ez pedig tovább fokozhatja a belvízveszélyt. A Tatán fakadó karsztforrások egyre intenzívebben érintenek lakott területeket, ezért alkalmassá kell tenni a 8-as tavat, hogy a napi több ezer köbméter fakadó vizet be tudja fogadni, különben műszaki problémák sora jelentkezhet a város lakóterületén. A fenti problémákra való tekintettel a város vezetése megkezdte a beavatkozás előkészítését. Számos szakmai és civil szervezetet vontak be a munkába, köztük az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetséget, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoportját, a Tatai Öreg-tóért Közalapítványt, a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesületet, a Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolát, Szakiskolát és Kollégiumot. A fenti partnerek egytől egyig pozitívan álltak hozzá a kezdeményezéshez, hiszen tevékenységük jórészt ilyen területekre irányul. Közösen megvalósíthatósági tanulmányt készítettek a 8-as tó rehabilitációjára vonatkozóan. A kidolgozott terv szervesen kapcsolódik Tata integrált városfejlesztési stratégiájához, valamint a 2008-as Magyary-tervben megfogalmazott Mikoviny Sámuel Vizek és Zöldfelületek című programhoz.
2013-ban az önkormányzat „A tatai Réti 8-as számú halastó természetes vízi élőhellyé történő rehabilitációja” címmel pályázatot nyújtott be a tó megújítására az Új Széchelyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében. A Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ 275 millió forintos támogatást ítélt meg a rekonstrukcióra, amelyet az Európai Unió és a Magyar Állam finanszíroz közösen városi önrész nélkül.

Elindult a projekt

Az önkormányzat idén januárban kezdte meg a rehabilitációt, amellyel helyi vállalkozót bíztak meg. A tavat nem a régi halastavi formában, hanem a mai ökológiai elvárásoknak megfelelően alakítják ki. Első lépésként a meder rekonstrukciójára került sor. A 32 hektáros 8-as tó 64%-át, azaz közel 20 hektárnyi területet kotortak ki egy méter mélységig. A 100 ezer köbméter kikotort iszapot helyben, a tómeder szélén helyezték el azzal a céllal, hogy megerősítsék a gáttesteket, és elősegítsék a széles nádas szegélyek megtelepedését. A fennmaradó iszapból két fészkelő szigetet, a gázló madarak és a kétéltűek számára pedig egy terelő félszigetet alakítanak ki, amely a tó egész területén elősegíti majd a szabad vízáramlást. Ezáltal az élőhelyi változatosság erősödhet, és olyan fajok is megtelepedhetnek, amelyekre nem sok esély volna.
A gyékény és a gyomok irtását szűrőrendszerrel oldják meg, ezek helyére nádat és fűzfát telepítenek, a tóba pedig őshonos halfajokat hoznak. A betápláló zsilipeket olaj- és iszap fogóval látják el, ezenkívül megtisztítják a rátápláló és a megcsapoló árkokat. A tavat speciális módszerrel töltik fel: a város területén újrafakadó források vizét vezetik a tóba, egy elkülönített csatornát építenek, amely ide vezeti a Kismosó-patak vizét is. A karsztvizek hasznosítása nemcsak a tó jó minőségű vízzel való ellátását biztosítja, hanem segít megelőzni a karsztvízszint emelkedéssel járó vészhelyzetek kialakulását is.
A rehabilitáció során madármegfigyelő tornyot, valamint betekintőt építenek, továbbá tanösvényt is létesítenek a tó körül. A magasles, amelyet a tó délkeleti sarkában állítanak fel, elsősorban a természeti értékek felméréséhez, kutatásához, állománybecslések meghatározásához szükséges, de nagyban megkönnyíti majd a terület átláthatóságát, a tó őrszeme lesz. A betekintő a tó nyugati sarkában létesül. Ez a pont, segítséget nyújt a monitoring tevékenységhez, az őrzéshez, ugyanakkor ökoturisztikai célokat is szolgál: mindenki számára lehetővé teszi a vízi világ életébe való bepillantást. A Naszályi út mentén hosszú és széles füves plázst alakítanak ki, amely a tataiaknak és az idelátogatóknak biztosítana újabb helyszínt a pihenésre és a kikapcsolódásra.

Várható eredmények

Nyár végén kivonultak a területről a kotrást és a csatornakialakítást végző munkagépek. Jelenleg a tó feltöltése, valamint az egyik betáplálást biztosító csatorna felújítása zajlik. A tó vize az ősz végére éri el a kívánt szintet.

A beavatkozásoknak köszönhetően teljesen új éltre kell a 8-as számú tó: létrejön egy 22 hektáros vízfelület változó vízmélységgel, szigetekkel, nádassal, a partokon fűzfákkal. A feltöltő és leeresztő műtárgyak rekonstrukciójával a tó vízgazdálkodása kiegyensúlyozottá válik, a rendszeres és ökológiai szemléletű gazdálkodás révén pedig biztosítható lesz a tó fennmaradása, jó állapotban tartása. A rehabilitáció eredményeképpen olyan védett növény- és állatfajok megtelepedése várható, amelyek számára regionális viszonylatban egyre kevesebb az esély. Költésidőben pedig további ritka, illetve fokozottan védett madárfajokkal (gólyatöcs, gulipán, piroslábú cankó, bölömbika, törpegém) találkozhatunk majd.