A Gerecse vidékét behálózzák a kisebb-nagyobb források… állandóak vagy időszakosak, kisebbek vagy nagyobbak, ismeretlenek vagy akár messzeföldön híresek. E források hűségesen, évszázadok, vagy netán évezredek óta ontják hűsítő vizüket az itt élők számára, vagy a zarándokoknak, netán „csak úgy”.
Több település határában (pl. Neszmélyen, Héregen) is található „Király-kút” nevű forrás, utalva arra, hogy ezek vizét egykori királyaink is itták. Évszázadokon át voltak híresek és királyaink körében is kedveltek Dunaalmás forrásai is. Péliföldszentkereszt „Szent-kútja” pedig szintén emberemlékezet óta legendás az ide érkező zarándokok körében.
Kevesen tudják, hogy Magyarország legnagyobb hozamú karsztforrásai szintén a Gerecse Natúrparkban, Tatán fakadnak. Bőségükre jellemző, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a XIX. században még innen gondolta megoldani Budapest növekvő ivóvízigényét. E nagyhozamú források környezetében épült ki hazánk első angolkertje, még az 1700-as években és ugyancsak itt (a Fényes-források területén) található Magyarország tán legvarázslatosabb láperdei tanösvénye.